Csehország.

    Prága városa a múlt héten átutalt 2.7 milliárd koronát (kb. 30 milliárd HUF) a Blanka alagút építési költségeire a bíróság döntésének megfelelően. A kivitelezőnek, a Metrostavnak, a pénz megérkezése után legkésőbb 2 nappal folytatnia kell az építkezést, amit végre most hétfőn el is kezdtek, mivel a pénzből ők is ki tudták fizetni a saját beszállítóikat.

    A Gazdasági Kamara Döntőbírósága több hetes tárgyalássorozat után elrendelte, hogy a szerződés érvényes és Prágának ki kell fizetnie összesen több mint 4 milliárd koronát (kb. 45 milliárd HUF), több olyan régebbi számláért is, amiknek a törvényességét városvezetősége kétségbe vonta. A 2.7 milliárd korona után további 1.34 milliárd koronát kell kifizetnie az építkezés előre hal adtával.

    A Döntőbíróság az ítélettel egyúttal kötelezte a kivitelező céget hogy, az alagút építését 5 hónapon belül fejezzék be és adják át az alagutat a városnak. Ám ez messze nem jelenti azt, hogy 5 hónap múlva az alagutat használni is lehet, mert az az idő csak az építkezésre vonatkozik. A háttértechnikai kivitelezésről nincs szó az ítéletben, és a technikai átadás után még mindenképpen szükség van egy tesztidőszakra és próbaidőszálra is. Prága városa reméli, hogy még az idei év vége előtt át tudják adni az alagutat teljes egészében a forgalomnak.

    A pereskedés ezzel az ítélettel még nem ér véget, mert a Metrostav kiterjesztette a keresetét további 1 milliárd koronával, egyebek mellett az előző Blankával foglalkozó bejegyzésemben már részletezett problémás és nem megfelelően engedélyeztetett Trojai Moldva-híd költségeiért.

Válogatott események a Blanka alagútrendszer építéséből:

2001 június – a költségeket a prágai belső körgyűrű északnyugati szakaszára, amit később Blanka alagútnak neveznek, 16 milliárd koronára becsülik.

2004 december – egy ujabb, pontosított becslés a költségeket 22 milliárd koronában állapítja meg

2006 szeptember – a Városháza kiválasztotta a tender győztesét, aki a Metrostav lett, akik 21.2 milliárd koronát ajánlottak, 3 milliárddal kevesebbet, mint a második legjobb ajánlattevő. A munkát 2011-ben kellett volna befejezni.

2008 május – Stromovka parkban az alagút fúrása miatt nagy területen beszakadt a talaj, ami még többször megismétlődött az építkezés folyamán, legutóbb 2010 nyarán.

2009 november – bejelentik, hogy az építkezés 13 hónapot csúszik az átadás 2012 decemberében várható

2010 január – befejeződik az egyik alagútág furása, a teljes alagútkomplexumot júliusra fúrták ki.

2010 február – a Metrostav bejelenti, hogy az ÁFA emelkedése 700 illó koronával megnöveli a költségeket

2011 február – az új polgármester Bohuslav Sobotka, bejelentette, hogy az alagút minden jel szerint majdnem 10 milliárd koronával drágább lesz, mint ahogy az előző városvezetés tervezte, amiből 5 milliárd koronányit tesznek ki az előre nem látott és nem tervezett pluszmunkák, pl. talajbeszakadások vagy épületkárok, drágább technika használata plusz 1 milliárdért valamint inflációs hatások okozta plusz 3.5 milliárd korona. A végösszeget a Metrostavval folytatott tárgyalások során sikerül 1 milliárddal 36 milliárd koronában megállapítani.

2012 május – Prága városa felfüggesztette a számlák kifizetését a Metrostav felé.

2013 december – a Metrostav abbahagyta az építkezést és döntőbíróság elé vitte az ügyet. 2014 március – a Döntőbíróság ítéletet hoz.

2014 október- a Blanka alagút a tervek szerint elkészül.(?)

A palesztin nagykövet haláláról januárban már írtam, mostanra zárult le a rendőrségi vizsgálat.

    A prágai palesztin nagykövet január elsejei halálát, nem a Moszad okozta, sem semmilyen egyéb korábban feltételezett valamiféle speciális, a trezorban elhelyezhetett nyitásvédő berendezés. Dzsamál Muhammad Dzsamál sajnos szimplán a körülmények szerencsétlen összjátéka következtében hunyt el, de főként a sajátos korabeli palesztin politika miatt ami a hidegháború idejére datálható. A halál oka egy megbuherált könyv kinyitása volt, ami tele volt tömve Semtex-szel. Mind a könyv mind a csehszlovák gyártmányú robbanóanyag valószinűleg a 80-as évek óta érintetlen volt amikor a régi nagykövetség akkori személyzete minden valószínűség szerint eldugta.

    A nagykövetség költözése miatt, és mert a nagykövet rendszerető ember volt, egyszerűen rendet akart rakni a régi követségi dolgok között. Mivel nem tudta mit rejt a könyvnek látszó tárgy egyszerűen kinyitotta, ami pedig azonnal felrobbant, halálra sebezve a nagykövetet. Egy másik, hasonlóan preparált Semtexszel töltött könyvet is találtak a tűzszerészek a vizsgálataik során. A könyvekhez a 80-as évek óta minden jel szerint nem nyúltak és teljesen el is felejtkeztek a létezésükről ami sajnos ehhez halálos balesethez vezetett.

1989. január 16.-án kezdődött az a civil tüntetéssorozat, ami a csehszlovák történelem mérföldköve lett, és közvetlenül vezetett a prágai rendszerváltáshoz.

(www.ceskenoviny.cz)

   Eredetileg egy egyszerű civil megemlékezés lett volna, tisztelegve Jan Palach, önfeláldozásának emléke előtt, az akkor éppen 20 éves évforduló alkalmából. Mivel a rendszer brutálisan szétverte a megemlékező szertartást a spontán megmozdulás kinőtte magát egy komoly polgári tüntetéssorozattá. Messze a legnagyobbá, amit Csehszlovákia 1968 óta megélt.

Jan Palach

1969 Január16.-án felgyújtotta magát Jan Palach 21 éves egyetemista. Tiltakozó tettével el akarta érni, hogy az országa feleszméljen a letargiából, amit a Varsói Szerződés csapatainak megszállása okozott 1968-ban a Csehszlovák reformokra adott válaszul. Azt meg lehet állapítani az évek távlatából, hogy a kétségbeesett önfeláldozó cselekedetével elérte a célját, hisz 1989-ben rengeteg hétköznapi ember mozdult meg az események során, amit ma úgy ismerünk, hogy Palach-hét és erős impulzust adott a mélyben már érlelődő társadalmi változásoknak.

     A civil tiltakozások sorát, hosszú évek csendje és apátiája után, 1988. augusztus 21.-én nyitotta meg egy több ezres megemlékezés a Vencel-téren. A résztvevők némán tiltakoztak a rendszer ellen. A megmozdulást kisebb ellenzéki szervezetek rendezték de a résztvevők többsége spontán módon csatlakozott. Természetesen mindenki tudta miről van szó. 1968. augusztus 21.-én tiporta el a szocialista béketábor egyesített hadereje a csehszlovák állam emberarcú szocializmus megtermésére tett kísérletét.

     Ezt követte egy tüntetés Október-28.-án a Csehszlovákia függetlenségének 70.-ik évfordulóján, ahol néhány embert az Állambiztonság (StB. - Státní bezpečnost) emberei letartóztattak de nagyobb összeütközés a hatalom és a civilek között nem történt.

   Újabb megmozdulás December 10.-én volt, amit hatalom is jóváhagyott, bár a helyszínt meg kellett változtatni. A Vencel tér helyett egy sokkal kisebb téren, a centrumtól távolabb tartották a megmozdulást. A szervezők gondosan ügyeltek rá hogy semmilyen rendbontás ne legyen, nem is volt. A hatalom nem tartoztatott le ezúttal senkit. Ami csak vihar előtti csendnek bizonyult a pár héttel későbbi események előtt, amik a Palach-héten történtek.

     1989. január 15.-én vasárnap, több disszidens szervezet emlékező gyászszertartást szervezett a Vencel térre Jan Palach önfeláldozásának emlékére. Nem túl meglepő módon nem kaptak gyülekezési engedélyt a kommunista hátúságoktól, ennek ellenére már délután kettő körül összegyűlt kb. 1000 ember. Szent Vencel szobránál felolvastak egy kiáltványt, amiben felszólították a polgárokat, hogy ne engedjenek semmit az alapvető emberi jogaikból, senkinek a javára. Ezután virágok szerettek volna elhelyezni oda, ahol Jan Palach felgyújtotta magát, ezt azonban az Állambiztonság már nem engedte meg. Beavatkoztak. Azonnal letartóztattak 14 embert, köztük Václav Havelt, a cseh rendszerváltás későbbi meghatározó vezetőjét, egyben első szabadon választott köztársasági elnökét is. Időközben a gyűlés több ezer fősre duzzadt, amit a rendvédelmi erők gumibotozással, könnygázzal és vízágyú bevetésével oszlattak fel.

(www.ceskatelevize.cz)

     A következő nap reggelén, az előző napi brutális hatósági fellépés elleni tiltakozásul kezdtek el az emberek a Vencel téren újra gyülekezni. Ezúttal a tiltakozás 3 órán keresztül tartott, majd az StB alakulatok hallatlanul nyers brutalitással oszlatták szét a tömeget. Paradox módon, ugyanezen a napon kezdődött Bécsben egy konferencia az európai biztonságról és együttműködésről. Ott a csehszlovák delegációt – amit az akkori külügyminiszter vezetett – megvádolták a Helsinki Egyezményben foglalt alapvető emberi jogok megsértésével. A folytatódó, mértéktelen erőszak bevetése a tüntetők ellen a következő napokon teljesen hiteltelenné tette a konferencián a csehszlovák felet.

      17.-én kedden ismét gyülekeztek az emberek a Vencel-téren, amit ismét brutálisan széthajtott az Állambiztonság. A hatóság eljárásáról árulkodik, hogy békés járókelők is bekerültek a szórásba, akik éppen hazafelé tartottak.

   18.-án szerdán, az aznapi Vencel-téri tüntetés előtt két tüntető békeszervezet két képviselője találkozott a kormányfővel, Ladislav Adameccel, aki vizsgálatot ígért a tüntetők szerinti eltúlzott rendőrségi fellépés miatt. A hatalom szemszögéből nyilván nem volt eltúlzott. A több mint ezer fős tömeg pár felszólalást követően, aminek során felszólították az államfőt a lemondásra, békésen feloszlott nem volt semmilyen atrocitás. Valószínűleg felsőbb utasításra, hogy a tüntetők biztonságban érezzék magukat, felbátorodjanak, és minél többen jöjjenek el a meghirdetett tüntetésre másnap...

   1989. január 19.-én minden addiginál nagyobb tömeg gyűlt össze a Vencel-téren csakúgy, mint a Vencel tér környékén rendőr, népi milicista, karhatalmista és StB ügynök. A Vencel tér felső része majdnem megtelt emberekkel, elhangzott néhány beszéd. A tömeg éltette a Charta 77-et, Gorbacsovot, követelték Havelék szabadon bocsátását... Akkor a rendőrségi hangszórók megzavarták a tüntetés eseményeit, felszólítva mindenkit, hogy hagyják el az illegális tüntetés helyszínét. De ehhez csak pár helyen biztosítottak 2 ember széles kijáratot a tér szélein. Pár perccel később megindult a különleges fehér sisakos, fehér gumibotos kommandó a tér két oldaláról, majd a tüntetőket percek alatt hermetikusan körbe zárták. Ez a speciális kommandó aztán soha nem látott kegyetlenséggel ütötte-vágta az összetömörített tömeget, akiket egyesével emeltek ki a rendőrök. Minden tüntetőre több rendőr jutott. Mindenkit(!) igazoltattak és felírták az adataikat. Több mint ezer(!) embert letartóztattak. A letartóztatottakat az állambiztonságiak központjához vitték buszokkal, ahol a rendőrsorfal szidalmai és ütlegei között kellet befutniuk az épületbe.

(www.totalita.cz)

     Másnap látni lehetett hogy a nyers és könyörtelen államhatalmi brutalitás elérte a feltehetően kívánt elrettentő hatást, ugyanis a Vencel-téren sokkal kevesebb ember gyűlt össze, mint az előző napokon, akiket azonban a karhatalom a mérhetetlen létszám és erőfölényével maximálisan visszaélve vízágyú, könnygáz, gumibot és mértéktelen agresszió révén szétkergetett.

(www.ceskatelevize.cz)

   Szombaton, a később Palach-hétnek elnevezett eseménysorozat véget ért egy utolsó embertelen hatósági oszlatással ezúttal Jan Palach szülővárosában Všetaty-ban, ahol a földi maradványa is nyugszanak.

     Palach-hét jelentőségét az adja, adta hogy elementáris erejű lökést adott az akkor még nem látott folyamatnak, amit már ezután nem lehetett megállítani: Csehszlovákiában 11 hónappal később megtörtént a demokratikus rendszerváltás, végbement a bársonyos forradalom.

(a totalita.cz, rozhlas.cz és a ceskatelevize.cz alapján)

     Idén január elsején a prágai palesztin nagykövet egy robbanás során szerzett súlyos sérülései következtében elhunyt Prágában, a katonai kórházban. Január 8.-án temették el a Palesztin Autonómia fővárosában, Ramallahban.

(Fotó: www.yalibnan.com) 

     Annyit lehet tudni, hogy a széf robbant fel röviddel dél előtt vagy a széfben robbant fel valami, és a nagykövet egyedül tartózkodott a helységben. A szakértők viszonylag kis mennyiségű robbanóanyag felrobbanásáról beszélnek. Azt még nem lehet tudni, hogy a robbanóanyag bent volt-e a széfben, vagy alatta, esetleg felette volt-e elhelyezve a robbanás pillanatában. Mivel találtak az épületben még egy hasonló trezort ezért átmenetileg evakuálták a környező házakat, amíg a tűzszerészek átvizsgálták a másik széfet.

     A követség szóvivője szerint a széf mindennapos használatban volt, a nagykövet pontosan tudta hogyan kell használni és kizárta, hogy használtak volna egy speciális védelmi rendszert, ami valami módon bármifajta robbanóanyaghoz lett volna kapcsolva, meggátolandó az illetéktelenek hozzáférését a trezor tartalmához. Némi zavart keltett hogy ezzel egy időben a palesztin külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy egy olyan trezor robbant fel, amit 20 éve nem nyitottak ki. Ezt a nagykövetség dolgozói cáfolták megismételve, hogy a felrobbant trezor napi használatban volt. Azt nem tudni, hogy van-e valami titkos széf Prágában palesztin diplomáciai védelem alatt, amit 20 éve nem nyitottak fel, de az biztos, hogy a palesztin külügyminiszter szavai szerint akár fel is robbanhat...

     A cseh rendőrök és nemzetbiztonsági szakértők átvizsgálták az épületet, mivel ez egy új épület, ami majd a új nagykövetség helye lesz és amelybe éppen a tragédiát megelőző napokban kezdtek átköltözni, még nem volt hivatalosan palesztin diplomáciai fennhatóság alá helyezve, tehát még nem védte a Bécsi Konvenció. Ezért az összes vizsgálatot a cseh hatóságok végzik. A felrobbant trezorban a kémiai nyomok alapos kielemzése akár 30 napot is igénybe vehet, addig arról nem tudnak közelebbit mondani. A vizsgálat során a rendőrök nagy mennyiségű fegyvert találtak, köztük több géppisztolyt is. A dolog pikantériája hogy a most fellelt arzenálból több fegyvert is a cseh Zbrojovka fegyvergyár készített még a 80-as években és a Csehszlovák kommunista állam juttatta el őket Jasszer Arafat embereihez annak idején, akiknek nem egyszer kiképzést is biztosított. A Követség szóvivője semmilyen fegyver létezéséről nem tud, mint ahogy senki sem tudna, ha az épület már diplomáciai védelem alatt állna. Sem a prágai palesztin diplomaták, sem a ramallahi Palesztin Külügyminisztérium azóta sem adtak választ fegyverekkel kapcsolatos cseh kérdésekre. A biztonsági szakértők a közvéleménnyel ellentétben nem lepődtek meg a fegyverek jelenlétén, inkább azon hogy megtalálták őket. Példaként említették azt az akciót, amelynek során a cseh titkosszolgálat 2003-ban az iraki nagykövetségen 11 pisztolyt, 4 AK-47est (Kalasnyikov), 2 H&K géppisztolyt hangtompítóval, 2000 lőszert és egy vállról indítható rakétát talált, amit az akkor prágai székhelyű Szabad Európa Rádió elleni merénylethez terveztek használni

     A rendőrség információi szerint a mostani tragédia nem volt merénylet, a jelenlegi adatok alapján kizárható az idegenkezűség. Ezzel ellentétes véleményen van több palesztin forrás és a nagykövet családja, akik szerint valaki manipulálhatta a trezort éjjel, miután az új épületbe szállították és másnap délelőtt felrobbant, ők az izraeli titkosszolgálatot, a Moszadot sejtik az esemény mögött.

     Az eset megdöbbentette a cseh közvéleményt. Volt már több tüntetés is olyan civilek szervezésében, akik nem akarják, hogy a palesztin nagykövetség a tervezett helyére, az ő szomszédságukba költözzön. A tényeknek megfelelően ki kell hangsúlyozni, hogy a cseh diplomácia egészében nagyjából tehetetlen. Átadhatnak tiltakozó jegyzéket (megtették), berendelhetik akár az egész követséget a külügyminisztériumba, de ez nagyjából minden. A külügyminisztérium már hivatalosan tiltakozott és felvilágosítást kért a fegyverek ügyében a Palesztin Hatóságtól, válasz még nem érkezett..

(Fotó: www.radio.cz)

     Semmiképpen nem lehet elfogadni, hogy egy civil objektumban fegyvereket tárolnak még akkor sem, ha az majdan diplomáciai épület lesz. Az is biztos, hogy a robbanóanyag nem megszokott trezorvédelmi eszköz, a szakértők kizárták. Előfordul, hogy a trezor tartalmát meg szokták semmisíteni az illetéktelenek előtt, de nem úgy hogy a normális használat során bárki megsérüljön. A közvélemény fő kérdése azonban megválaszolatlan marad, meddig terjed ki a cseh titkosszolgálat ellenőrzése a cseh állam felségterületén, és meddig terjednek, terjedhetnek ki az egyes országok diplomáciai aktivitásai.

70 nappal a rendkívüli választások után a győztes párt megállapodott két másik párttal a kormányprogram után a miniszteri tárcák elosztásában is.

Bohuslav Sobotka – Csehország minden valószínűség szerinti következő miniszterelnöke – vasárnap esti bejelentése szerint, a hármas koalíció január 6.-án írja alá a nap folyamán elfogadott koalíciós szerződést.

(kép: www.stalo-se.cz ) 

A jövendő kormánypártok a kormányprogramban már korábban megállapodtak, azt a pártok vezetősége többnyire jóvá is hagyta. Ezt a lépést a legnagyobb párt a ČSSD (Česká strana sociálně demokratická, azaz a Cseh Szociáldemokrata Párt, a továbbiakban szocdemek) kihagyta. Ez okozhat még belső hatalmi harcokat, elég ha a meglepetésre alig megnyert választások utáni párton belüli puccskísérletre gondolunk.

A vasárnapi megállapodás közli a minisztériumok konkrét elosztását, a tárcát viselő személyek azonban még nem minden párt esetében ismertek. A következő cseh kormánynak 17 tagja lesz az eredetileg tervezett 18 helyett. A pártok megállapodása alapján a pozíciókat az alábbiak szerint kívánják felosztani:  

Szocdemek (50 képviselőjük van), 8 poszt: Miniszterelnök, Miniszterelnök-helyettes (a jogalkotásért felel), Külügy, Belügy, Oktatásügy, Egészségügy, Szociális és Munkaügy, Ipar és Kereskedelem.

ANO (47 képviselő), 7 poszt: Miniszterelnök-helyettes (a gazdaságért felel) és a Pénzügy összevonva a pártelnök Andrej Babis irányítása alatt, Hadügy, Regionális fejlesztés, Környezetvédelem, Közlekedés, Igazságügy.

Kereszténydemokrata Néppárt (14 képviselő), 3 poszt: Miniszterelnök-helyettes (a tudományért és a kutatásfejlesztésért felel), Földügy, Kultúra.

A koalíció programját már december 11-én elfogadták az érintettek, most hogy a kormány gyakorlatilag létrejött, érdemes végigvenni a legfontosabb programpontokat.

• Adó - 2014-ben a koalíció nem fogja változtatni az adókat, de 2015-ben emelik a szerencsejátékok adóját. Bevezetnek egy új, csökkentett, valószínűleg 5%-os ÁFA kulcsot a gyógyszerekre, könyvekre, pelenkákra és gyerekélelmiszerekre. Ennek a költségeit új, csak egyes szektorokra kivetett adók révén teremtenék elő.
• Családi adózás - szintén 2015-től fokozatosan növeli az adókedvezményt a második és a további gyerekeknél, illetve bevezetik az anyasági támogatást a második gyereknél is.
• Nyugdíj - 2015-től inflációkövetővé teszik a nyugdíjakat, és a nyugdíj mellett dolgozók adókedvezményt kapnak
• Minimálbér - megszűnik a szuperbruttó bér, valamint a szolidáris pótlékok koncepciója, ehelyett a fizikai személyeknek bevezetnek egy új adót úgy, hogy a költségvetési hatások egyensúlyban maradjanak. A minimálbér fokozatosan nő addig, amíg eléri az átlagbér 40%-át, ez jelenleg 10000 Korona lenne (kb. ma 108 000 Forint), a minimálbér összege ma 8500 Korona Csehországban.
• Vizitdíj - Megszűnik a receptdíj, a kórházi ágydíj, és csak az ügyeleti ellátás 90 koronás vizitdíja marad meg, ennek a költségeit az egészségbitósítók állami kompenzációjával oldják meg.
• Temelíni atomreaktor továbbépítése – az építkezéssel a koalíció csak akkor ért egyet, ha az gazdaságilag egyértelműen előnyös lesz a Cseh Köztársaságnak. A kormány emellett számol a dukovany atomerőmű üzemeltetésével még 2025 után is, amikor a tervek szerint már bezárták volna.
• Állami beruházások – az új kormány mindenekelőtt az épületszigetelésekre, árvízvédelmen belül a felszíni természetes vízmegtartó fejlesztésekre, a közlekedésfejlesztésre, infrastruktúrafejlesztésre valamint az öregedő populáció miatta szociális és egészségügyi szolgáltatásokba tervez befektetni.

Az új kormánynak kényelmes 111 fős többsége lesz a 200 fős cseh parlamentben.