Prága még 4 milliárd koronát fizet, de az alagút megépül

    Prága városa a múlt héten átutalt 2.7 milliárd koronát (kb. 30 milliárd HUF) a Blanka alagút építési költségeire a bíróság döntésének megfelelően. A kivitelezőnek, a Metrostavnak, a pénz megérkezése után legkésőbb 2 nappal folytatnia kell az építkezést, amit végre most hétfőn el is kezdtek, mivel a pénzből ők is ki tudták fizetni a saját beszállítóikat.

    A Gazdasági Kamara Döntőbírósága több hetes tárgyalássorozat után elrendelte, hogy a szerződés érvényes és Prágának ki kell fizetnie összesen több mint 4 milliárd koronát (kb. 45 milliárd HUF), több olyan régebbi számláért is, amiknek a törvényességét városvezetősége kétségbe vonta. A 2.7 milliárd korona után további 1.34 milliárd koronát kell kifizetnie az építkezés előre hal adtával.

    A Döntőbíróság az ítélettel egyúttal kötelezte a kivitelező céget hogy, az alagút építését 5 hónapon belül fejezzék be és adják át az alagutat a városnak. Ám ez messze nem jelenti azt, hogy 5 hónap múlva az alagutat használni is lehet, mert az az idő csak az építkezésre vonatkozik. A háttértechnikai kivitelezésről nincs szó az ítéletben, és a technikai átadás után még mindenképpen szükség van egy tesztidőszakra és próbaidőszálra is. Prága városa reméli, hogy még az idei év vége előtt át tudják adni az alagutat teljes egészében a forgalomnak.

    A pereskedés ezzel az ítélettel még nem ér véget, mert a Metrostav kiterjesztette a keresetét további 1 milliárd koronával, egyebek mellett az előző Blankával foglalkozó bejegyzésemben már részletezett problémás és nem megfelelően engedélyeztetett Trojai Moldva-híd költségeiért.

Válogatott események a Blanka alagútrendszer építéséből:

2001 június – a költségeket a prágai belső körgyűrű északnyugati szakaszára, amit később Blanka alagútnak neveznek, 16 milliárd koronára becsülik.

2004 december – egy ujabb, pontosított becslés a költségeket 22 milliárd koronában állapítja meg

2006 szeptember – a Városháza kiválasztotta a tender győztesét, aki a Metrostav lett, akik 21.2 milliárd koronát ajánlottak, 3 milliárddal kevesebbet, mint a második legjobb ajánlattevő. A munkát 2011-ben kellett volna befejezni.

2008 május – Stromovka parkban az alagút fúrása miatt nagy területen beszakadt a talaj, ami még többször megismétlődött az építkezés folyamán, legutóbb 2010 nyarán.

2009 november – bejelentik, hogy az építkezés 13 hónapot csúszik az átadás 2012 decemberében várható

2010 január – befejeződik az egyik alagútág furása, a teljes alagútkomplexumot júliusra fúrták ki.

2010 február – a Metrostav bejelenti, hogy az ÁFA emelkedése 700 illó koronával megnöveli a költségeket

2011 február – az új polgármester Bohuslav Sobotka, bejelentette, hogy az alagút minden jel szerint majdnem 10 milliárd koronával drágább lesz, mint ahogy az előző városvezetés tervezte, amiből 5 milliárd koronányit tesznek ki az előre nem látott és nem tervezett pluszmunkák, pl. talajbeszakadások vagy épületkárok, drágább technika használata plusz 1 milliárdért valamint inflációs hatások okozta plusz 3.5 milliárd korona. A végösszeget a Metrostavval folytatott tárgyalások során sikerül 1 milliárddal 36 milliárd koronában megállapítani.

2012 május – Prága városa felfüggesztette a számlák kifizetését a Metrostav felé.

2013 december – a Metrostav abbahagyta az építkezést és döntőbíróság elé vitte az ügyet. 2014 március – a Döntőbíróság ítéletet hoz.

2014 október- a Blanka alagút a tervek szerint elkészül.(?)

0 Tovább

100 éves a Mánes-hid

Minap lépett 100-ik „életévébe” Prága kilencedik ma is álló hídja a Mánes-híd

    A híd helyén eredetileg egy csak gyalogosoknak készült függőhíd állt, ami az Óvárost kötötte össze a Kisoldallal 1869 óta, ami egy klasszikus egy-kőpilléres fémfüggőhíd volt melyet, miután elkészült a nagyobb, szélesebb, tartósabb Mánes-híd, annak rendje és módja szerint le is bontották.

    Ahogy az a régiónkban ma is jól ismert és mindmáig létező, mélyen gyökerező szokás minden új építmény esetében, itt is még a híd terveinek elfogadása előtt hatalmas vita lángolt fel a híd elnevezése körül. Eredetileg Rudolf koronaherceg hídja lett volna, de Isten malmai a Cseh korona országaiban is lassan őrölnek így a híd építésének elhatározása után, de a megvalósítás elkezdése előtt a koronaherceg öngyilkos lett. Némi udvari nyomásra elnevezték Ferenc Ferdinánd hídnak, amit aztán 1920-ban átneveztek Mánes-hidnak, Josef Mánes cseh festőművészről és illusztrátorról, akit a cseh nemzeti festészet megteremtőjének tartanak ő festette egyebek mellett az Orloj ma látható holdábrázolásait

   A híd megépítése komplikáltabb lett mint tervezték, miután végre megegyeztek a híd paramétereiben, jöhetett a kivitelezés. Az első versenypályázat 1904-benkerült kiíásra. Eleinte a Rudolf-hídhoz hasonló függőhídban gondolkodtak. Miután a döntő fordulóban már csak 2 terv maradt állva, a pályáztatók (a Cseh Királyság Országainak Mérnökeit és Építészeit Tömörítő Egyesület…) túlnyomórészt nem prágai tagsága meggondolta magát, és a prágaiak hídjáról szóló pályázatot lefújta. Ezzel újabb hatalmas vitát generált, támadva az egyesület vidéki tagjait, akik fő érve az volt, hogy a tervezett fém függőhíd rontaná a városképet. Az új híd csak egy kicsit lett volna szélesebb mint a már 35 éve így is úgy is ott álló Rudolf függőhíd, szóval lényegi változás nem történt volna a városképben. Sebaj a pályázatot visszavonták… Ezután 1906-ban írtak ki új pályázatot, amiben a beton alapú pilléreket használó hídtervek domináltak ami egy viszonylag olcsó és modern technikai megoldásnak számított. Mivel a szakértői bizottság is ezt a megoldást javasolta, majdnem sikerült kiválasztani a megépítendő híd terveit a 7 tervből. Ám a szakértő bizottság hirtelen előállt egy új paraméterrel miszerint 50 centiméterrel magasabb hidat kell építeni, ami majd meg fog felelni a később kialakítandó rakpartok magasságának, (nem tudom hogy vajon a Károly hidat is magasabbra építették volna-e…). Ebből végül 1 méter magasítás lett amit a pályázók el is fogadtak és áttervezték a hídjaikat. Végre sikerrel kiválasztották a győztes pályázatot és elkezdték az új híd építését.

    Igen ám, de amikor 1909-ben a Klub a Régi Prágáért Polgári Egyesület elérte, hogy a rakpartokat nemhogy 1 méterrel, de 50 centiméterrel se emeljék meg, mert az komolyan rontaná a városképet és a kilátást a várból, az új hidat már nem tudták menet közben áttervezni. Ehhez a megváltozott körülményhez menet közben kellett a hídépítőknek alkalmazkodniuk, ezért meglepően masszívak a pillérkövek illetve ezért van az, hogy Prágában szokatlanul nagy a dőlésszöge a felhajtó részeknek.

    Az elkészült híd 180 méter hosszú lett, míg szélessége eléri a 16 métert. Érdekesség még, hogy a híd szín szimbolikája a cseh trikolór színeit használja (vörös, kék, fehér). A pilléreken a frízek a moldvai hajósélet mára természetesen már eltűnt jeleneteit örökítik meg. A cseh kubizmust dicsérik, az óvárosi oldalon a híd oldalában a szökőkutak az érdekes vízköpőikkel. A híd mozaikköves disz burkolatát a kommunisták lecserélték aszfaltburkolatra, amit a járdán 1992-ben, amikor felújították a hidat visszaállítottak mozaikköves disz burkolatra.

0 Tovább

3D nyomtató Prágából

Egy prágai startup Európa legnagyobb 3d nyomtatógyártója

     A nemrég még a tizenkettő egy tucat kategóriába tartozó kis cseh IT-cég a DO-IT, tavaly profilt bővített és belevágott a világszerte felfutóban lévő, most induló 3D nyomtató-bizniszbe. Az eddig a cseh műegyetem inkubátor-programjában résztvevő kis cég 2014-ben 60 millió korona (kb. 675 millió forint) értékben tervez eladásokat.

     Először az inkubátor-programban részt vevő másik cég megrendelésére próbálták ki a 3d nyomtatást. Ehhez a nyomtatót az USA-ból szerezték be, mivel a méregdrága gépet nem használták ki a saját céljaikra teljesen,elkezdték bérbe adni a szabad kapacitásukat másoknak és nagyon hamar kiderült hogy mekkora igény is van a 3D nyomtatásra. Ennek alapján és az igényeket figyelembe véve, valamint a lehetőségeiket mérlegelve elhatározták, hogy belevágnak a 3D nyomtató gyártásba. Ekkor a cégben még mindig csak hárman voltak. Elkezdtek befektetőket keresni és miután a banki ajánlatok nem voltak megfelelőek, magánbefektetőket kerestek és találtak, akik a beruházásukért és kockázatvállasukért cserébe több 10%os részesedést kaptak.

DeeOrange

     5 hónappal később - 2013 májusában - elkészült a saját 3d nyomtatójuk prototípusa, a DeeOrange. Pár hónappal később, ez a 17 kilogrammos készülék sorozatgyártásba került majd a piacra, nagyon kedvező áron. Rövid idő alatt 50 nyomtatót sikerült eladniuk elsősorban a közép-kelet-európai piacon. Időközben kifejlesztettek egy újabb, nagyobb tárgyak nyomtatását lehetővé tévő 3d nyomtatót, ám amikor el akarták indítani a gyártás rájöttek hogy gyakorlatilag kinőtték az inkubátor-telep adta lehetőségeket, ezért a költözés mellett döntöttek ahol megkezdték a DeeRed-nek elkeresztelt nyomtató sorozatgyártását is.

     Idén januártól új helyre költöztek, ahol még a jövőbeni bővítésre is van lehetőségük, mert tényleg hosszabb távra terveznek és az első visszajelzésekre alapozva, bíznak a termékeik sikerében. A növekedés természetesen más szempontból is szembeötlő jelen pillanatban. 15 embert foglalkoztatnak és további szakembereket toboroznak. Az új telephelyen el tudták indítani a második, új és lényegesen nagyobb 3D nyomtató gyártását is. A nyomtatási felület a DeeRed-nél 400x400x800 milliméter, ez jelenleg a világ második legnagyobb felületű nyomtatóját jelenti. A fő és legfontosabb különbség az amerikai legnagyobb nyomtató és a prágai cég terméke között elsősorban az árban van. Pont ugyanannyi van az árcédulára írva, de a DeeRed-nél nem dollárban hanem koronában (1USD=20 CZK). A megrendelőik többségét designerek, technikusok és építészek alkotják de szeretnék a vevőik körét e civil szféra felé is bővíteni.

     2014-re bátor, de megvalósíthatónak tűnő terveik vannak. A kisebb nyomtatóból legalább 500 darabot szeretnének eladni, a nagyobból 100-150-et. Ha ez tényleg sikerül, akkor ez kicsivel több mint 60 millió cseh korona árbevételt jelent. Hacsak egy elektrotechnikai multi nem dönt úgy hogy kifejleszt és dömpingáron piacra dob egy saját 3d nyomtatót, az elemzők szerint valóban fényes jövő előtt áll a cég. Ami még abban az esetben s mindenképpen igaz ha egy ilyen multi felvásárolná őket beillesztve a portfóliójukba, de egyelőre a saját lábukon állva terveznek sikereket elérni. Idén a teljes európai piacon való bemutatkozás után, be akarnak lépni a BRIC országok piacaira, ahol az árelőnyük komoly versenyelőnyt jelenthet. Még egy lényeges apróság. Illetve pont nem az, de valahol mégis. Ez pedig a nyomtató mérete, ami korlátozza a civil hétköznapi használatot. A nagyobb nyomtató nagyjából akkora mint egy átlagos hűtőgép...

0 Tovább

Az első közvetlenül választott cseh elnök első éve

Zemanator



Január 25.-én szombaton, Miloš Zeman köztársasági elnöknek névnapja volt, 26.-án vasárnap pedig egy emlékezetes évfordulója. Kereken egy éve ő lett az első, közvetlenül választott köztársasági elnöke Csehországnak. Sok minden történt ez alatt az év alatt vegyük végig a főbb eseményeket, megéri.

Egy éve, 2013. január 26.-án a Csehországban először megrendezett közvetlen elnökválasztás második fordulójában, a szavazatok 55%-ának megszerzésével nyert Miloš Zeman. Megválasztása után szimpátiát keltő módon nyilatkozott a választók másik, rá nem szavazó 45%-os tömegéről, mondván hogy felelős és öntudatos állampolgárokként viselkedtek, elmentek szavazni és kifejezték az akaratukat, mint aktív és felelős választópolgárok. Majd arról beszélt, hogy a a társadalom alsó tízmilliójának az elnöke akar lenni. Sajnos a frissen megválasztott köztársasági elnök bemutatkozása más szempontból botladozósra sikerült… amikor meglátogatta a Cseh Televíziót apróbb nehézségei voltak a mozgáskoordinációjával, de kiharcolta hogy a szigorúan nem dohányzó intézményben rágyújthasson, egy szinte azonnal közmondásossá vált szófordulattal: „Hol a hamutartócskánk?” (Kde máme popelníček?) kérdéssel.

 

Márciusban miután elfoglalta hivatalát, az egyik legelső mozdulata az volt, hogy jogkörét maximálisan kihasználva és az addigi szokásjogot felrúgva kijelentette, hogy Lívia Klausovát, (aki az akkor éppen regnáló elnök Václav Klaus felesége, és aki aktívan támogatta Zemant az elnökválasztási kampányban) akarja Csehország pozsonyi nagykövetének, egy másik támogatóját pedig Moszkvába akarta kiküldeni szintén nagykövetként. Az akkor regnáló külügyminiszter Karel Schwarzenberg, nem mellékesen a köztársasági elnökválasztás vesztese, ezt természetesen visszautasította. Ma Lívia Klausová a Cseh Köztársaság pozsonyi nagykövete, kinevezését a legálisan választott kormány bukása utáni, Zeman által összefércelt átmeneti kormánynak köszönheti.

Április elején Zeman aláírta a Lisszaboni Szerződést az új kiegészítéssel együtt, az EU tagállamai közül legutolsóként Csehország ratifikálja, mert az előző EU szkeptikus kormányfő nem volt erre hajlandó és a szintén EU szkeptikus legerősebb kormánypárt nem is nagyon presszionálta anno ebben az ügyben. Ezzel egy időben jóváhagyta az EU zászló kitűzését a prágai várban ahol a cseh köztársasági elnök a székhelye van.

Május 10.-én jött az újabb említésre méltó némiképp balszerencsés esemény. Aznap az elnök úr, minden jel szerint "alaposan" részt vett az orosz nagykövetségen rendezett a II. Világháború lezárását ünnepelő megemlékezésen. Ezután elszántan felment a várba, ahol csatlakozott a Szent Vitus székesegyházban tartott ünnepséghez is, aminek alkalmával hosszú idő után újra a nagyközönség számára megtekinthetővé tették a cseh koronázási ékszereket, ezen esemény közben, mint másnap a köztársasági elnök szóvivőjétől megtudta a nagyvilág: az elnök úr egy "enyhe vírusos megbetegedéssel küzdött" aminek a sikerét a csatolt videón meg lehet tekinteni...

Májusban a köztársasági elnök úr még azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy nem volt hajlandó kinevezni egyetemi professzornak Martin C. Putna irodalomtörténészt, (amiatt hogy részt  vett a prágai gay pride-on ahol Zeman homofób munkatársát kritizáló transzparenst vitt). Végül hosszas huzavona után a kinevezést aláírta de nem volt hajlandó személyesen átadni a kinevezettnek. Sőt ezután a köztársasági elnök már egyáltalán nem akar professzorokat kinevezni, erről a jogköréről lemondott a szenátus javára, ami politika befolyása miatt nem tetszik a rektori testületnek és minden fórumon harcolni próbálnak ellene.

Júniusban, a Németországban tett hivatalos látogatása során, utolsó sajtótájékoztatóján szóba kerültek az éppen akkor újra a hírekbe került, korábban Afganisztánban elrabolt cseh nők (mellékesen a 2 Darwin-díjra méltó hölgy, aki afgán törzsi területen stoppolt nyugatias ruhában, kísérő nélkül). Az egyik német televízió szerkesztőnője kérdezett rá hogy van-e Csehországnak terve a helyzet megoldására, erre az elnök úr - feltehetően viccből - azt felelte, hogy ezt nem fogja se a Talibán se az Al-Kaida orrára kötni az újságírókon keresztül, és megkérdezte az újságírónőt, hogy nem ügynöke-e az Al-Kaidának vagy a Talibánnak. Miután nemleges választ kapott - talán szintén viccből - egy jóízű Allah Akbarral elköszönt és limuzinba szállt...

Június 25.-én a Nečas-kormány bukása után (amiről még lesz a blogon szó), Zeman elnök úr nem ír ki új választásokat, és mindennek a tetejébe nem is a parlamenti pártokat bízza meg új kormány alakításával, hanem a saját szája íze szerint összeállít egy úgynevezett szakértői - ügyvivői kormányt (ami szintén népszerű cseh betegség, lesz is erről még bejegyzés), ami természetesen a parlamentben nem kap bizalmat mégis, mint kiderült több mint 6 hónapig kormányoz.

Miután ennek az "elnöki-kormánynak" a kísérlete megbukik, Zeman Augusztus 28-án végül aláírja a parlament feloszlatásáról és az új választás kiírásáról szóló törvényeket.  A kampányban a saját gyanús finanszírozású törpepártját támogatja teljesen nyíltan óriásplakátokon, de a Zemanisták Polgárjogi Pártja csúnyán megbukott még a Kalózpárt is jobban szerepelt náluk, ezután Zeman elegánsan hátat fordít nekik, elfordul tőlük. 

A választások október 25-26.-án zajlottak nagyon hamar kirajzolódott a következő kormánykoalíció. Október 28.-án van a független Csehszlovákia megalakulásának, a Csehország által még mindig megünnepelt emléknapja, ami szintén nem múlt le botrány nélkül. A fentebb említett, az elnök és a felsőoktatás vezetői közötti konfliktus miatt, Miloš Zeman szándékosan nem hívott meg az állami ünnepre két rektort. Ennek eredményeképpen a rektori kar túlnyomó többsége lemondta a részvételt.

Ezzel párhuzamosan az őszi választásokon a várakozásokkal ellentétben alig-alig győztes szocdemek néhány politikusa titokban találkozott Miloš Zeman köztársasági elnökkel az elnök Prágán kívüli rezidenciáján. Arról egyeztetett a totálisan pártsemleges elnök úrral, hogy hogyan tudnák elérni a szocdem pártelnök megbuktatását. És egy, a puccsistáknak és Zemannak is kedvezőbb és megfelelőbb pártot és minden valószínűség szerint miniszterelnököt válasszanak, akit jobban tudtak volna befolyásolni. Ennek megfelelően másnap kezdeményezték a pártelnök visszahívását. A puccskísérlet azonban megbukott. A szervezkedő politikusok - egy bűnbánó kivétellel, aki nem sokkal később beszámolt a sajtónak a titkos találkozó részleteiről - le lettek fokozva. Bohuslav Sobotka maradt a szocdem pártelnök és ő lesz Csehország következő miniszterelnöke is.

Október végén az elnök úr otthonában elesett, állítása szerint a kutyájuk összegyűrődött szőnyegében, és az így szerzett térdsérülése miatt novemberben és december nagy részében nem tudott aktívan politizálni, lábadozott otthonában.

Január 17-én végre kinevezte Bohuslav Sobotkát miniszterelnöknek, és ma 95 nappal a rendkívüli választások után, ami abszolút rekordnak számit a Csehország történetében, valamint 23 nappal a koalíciós szerződés aláírása után végre kinevezte az új cseh kormányt.

Remélhetőleg a következő 4 éve a cseh köztársasági elnök úrnak még jobban sikerül.

Na zdravi!

0 Tovább

Prága legnagyobb beruházása bajban.

6382 méter alagút, 15 milliárd korona drágulás, 3 Főpolgármester, 3 év csúszás

Még megtipppelni se lehet hogy mikor lesz kész a Blanka-alagút ami a Prágai belső körgyűrű északnyugati szelete.

A kivitelező (Metrostav) a héten beperelte a cseh fővárost ezzel hosszabb időre minden függő helyzetbe került. Érdemes megnézni mi történt az utóbbi két hétben ami ide vezetett, és röviden áttekinteni az egész ügyet.

November 20-án a Metrostav (a kivitelező) bejelentette hogy december 7-ikén megszakítja a Blanka-Alagút építését, mivel Prága Főpolgármesteri Hivatala abban a pillanatban már 2.1 milliárd koronával (kb 23.2 milliárd forint) tartozott a cégnek. A cég szóvívője ezt részben azzal indokolta, hogy az építkezés közben bekövetkezett szükségszerű változtatásokat a beruházó, Prága városa, nem hagyta jóvá és az elvégzett munkát nem fizette ki. Ezt a jelenlegi főpolgármester, Tomáš Hudeček (Top 09) megerősítette, a város nem fizet mivel a beruházást jelenleg a rendőrség vizsgálja. A cég szerint az alagút szerkezete teljesen elkészült, a befejezéshez csak jóvá kell hagyni és kifizetni a szerintük elengedhetetlen változásokat a projekt dokumentációjában.

Erre reagált a főpolgármester még ugyanaznap este, hogy voltaképpen az egész építkezés úgy ahogy van illegális, mivel a szerződés az elejétől fogva érvénytelen a Főpolgármesteri Hivatal ellenőrzési részlege szerint. Ezért a főváros se befejezni se átvenni nem tudja az építményt. Szerinte a szerződést soha nem tárgyalta a képviselőtestület emiatt jóvá sem hagyhatta, tehát nem léphetett jogerőre sem. Az alapvető problémát a 7 évvel ezelőtti főpolgármester, Pavel Bém (ODS) alatt uralkodó dilettantizmusban látja. Abból az időszakból több problémás öröksége is van a városnak. Pavel Bém a vádakat természetesen visszautasítja és a jelenlegi vezetés alkalmatlanságában látja a probléma forrását. Azt a jelenlegi vezetés is elismeri hogy a jelenlegi helyzet skizofrén, csak az állagmegőrzés évente 1.6 milliárd koronába (17.7 mrd forint) kerülne. A Metrostav szerint igenis létezik a közgyűlési határozat ahol jóváhagyták a szerződést és december hetedikével felfüggesztik az épitkezést, amit 2007-ben kezdtek el és 2011-ben kellett volna átadni.

A Cseh Távirati Iroda egy nappal későbbi közleménye szerint Prága városa már október óta tudott az érvénytelen szerződésről, a képviselők azonban csak a Metrostav leállási döntése után tárgyaltak meg és hozták nyilvánosságra. Az építkezésért a város eddig 25 milliárd koronát fizetett ki, az egész komplexum 36 milliárd koronába kerülne ami 15 milliárddal több mint ami az eredeti terv volt.

Prága ugyan nem fizet, de a pénz a költségvetésben az építkezésre megvan. Jövőre ebből a célból átcsoportosítottak 4 milliárd koronát. A politikusok törvényes utat keresnek hogyan tudnák kifizetni a szükséges és elvégzett többletmunkákat. Amiknek az érvényessége azonban tőrvényességi szempontból kérdéses, mert néhány, a szerződésbe ugyan utólag került kiegészítést a várost vezető felelős politikusok helyett egy akkor nagyon befolyásos hivatalnok, az akkori befektetési főnök írt alá.
Több szakértői véleményt is kidolgoztatott az új városvezetés, hogy hogyan hidalja át ezt a problémát, ám egyik sem adott egyértelmű megoldást. Hudeček szerint a felelősség Pavel Bémet terheli, aki mint már emlitettem a vádakat visszautasitja de a szerződésről semmi konkrétumot nem közöl, csak kétségbe vonja az ellenőrző szerv kompetenciáját.
A múlt hét intenzív tárgyalásokkal telt a két fél között de megoldást nem találtak. Ezért a Metrostav úgy döntött hogy az üggyel gyorsított eljárást kérve döntőbírósághoz fordul a ki nem fizetett de elvégzett munkák ügyében. Egyúttal elfogadták hogy Prága a vita tárgyát kiterjeszti a szerződés egészének az érvényességére is.

Röviden ennyi a tőrténet, itt tart a dolog ma. Hadd adjak a következőkben némi további háttérinformációt ami segíthet jobban megérteni mi és hogyan vezetett ide.

Tomáš Hudeček már a második főpolgármester aki küszködik ezzel a nehéz örökséggel.
A legkézenfekvőbb kérdés hogy hogyan lett az elfogadott 21 milliárd koronából mára 15 milliárddal több. 2006-ban a 21 milliárd korona Prága éves költségvetésének a felét jelentette. Ezt a számot 2006-ban az akkor főpolgármester Pavel Bém dobta be a köztudatba és ragaszkodott hozza hogy ennyibe fog a beruházás kerülni, de már ez az ár is akkoriban nagyon heves sajtóreakciókat váltott ki, hihetetlenül magasnak tűnt, ami mint kiderült, sehol nem volt a mai véglegesnek tűnő árhoz képest…
Később az alagút fúrása közben néhányszor beszakadt a talaj, illetve keletkeztek károk az alagút feletti épületekben is, emiatt meg kellett erősíteni a feltalajt és az alagutat némileg mélyebben kellett vezetni.

(Kép: www.idnes.cz )

Bém kijelentette hogy az ár 25 milliárdra emelkedik de az már a legvégső ár, ha esetleg tovább emelkedne, magabiztosan megigérte hogy 50 óra közmunkát fog végezni…

38 milliárd koronát mint végső árat, az utódja Bohuslav Svoboda számolta ki szakértőkkel, ezt az árat azonban a Metrostavval folytatott tárgyalásai után sikerült 2 milliárddal csökkentenie.
Érdekes, egy a Respekt magazin által megszólaltatott szakértő véleménye is, az az ember aki 2007-ben Bémnek dolgozott, ő volt akkoriban a feljebb már emlitett hivatalnok aki több szerződésmódositást is aláirt. Szerinte az egész csak számmágia volt az elejétől fogva, Bém csak a szigorúan vett szó szerinti épitési munkálatok árát számolta bele, semmilyen esetlegesen felmerülő járulékos költséget nem, mint például a telekkisajátitásokat sem. Nem érti miért lepődött meg később mindenki, hiszen szerinte egy ekkora beruházás ennyibe kerül, és aki értett hozzá az már akkor is tudta. Szerinte már 2002-ben amikor elkezdték tervezni a költségeket alapból 30 milliárd felett volt a teljes kalkuláció, úgy véli ha az elején a 30 milliárd feletti összegről lett volna szó, egyszerűen nem hagyják jóvá a beruházást.
A Bém utáni városvezetés szakértői véleményekre alapozva félt a rendre beérkező számlákat kiegyenliteni ezért egyszerűen leállitottak minden kifizetést, hogy el tudják kerülni a hűtlen kezelés vádját. Miután a beérkezett számlákat szakértők és könyvelők átvizsgálták, megállapitották, hogy ha Prága fizetne tovább, törvénysértést követne el. Minden jel szerint törvénytelenül épült meg például egy teljes Moldva-híd (!), egy elegáns és fejlett technológiával épült híd, Troja városrészben ahol a Blanka a felszínre ér. Eredetileg a Metrostav 500 milló koronáért építette volna meg a hidat, ami a projekt része volt a kezdetektől, a városi tanácsosok azonban kiírtak egy új építészeti versenyt, aminek a győztesét a befektetési részleg, supp kicserélte, felváltva az 500 milliós hidat, az új 1.2 milliárdossal. Igen ám, de erre a hídra mivel nem volt része az eredeti pályázatnak sem az elfogadott munkatervnek, és mivel jóval drágább volt mint az eredeti, új közbeszerzési pályázatot kellett volna kiírni, ami nem történt meg, a híd áll a Metrostav pedig vár a pénzére. Hasonló problémák vannak más kisebb volumenű részmunkákkal is.

(Kép: http://www.tunelblanka.cz )

Az új vezetésnek abban teljesen igaza van hogy a rendőrség azt fogja letartoztatni aki törvénytelenül fizet nem azt aki a megrendelést leadta.
Furcsa, hogy a Metrostav ezt a hídépitést egyáltalán elkezdte a hivatalnokok szóbeli ígéretére alapozva, hogy majd a főpolgármesteri hivatal úgyis jóváhagyja a módosítást és a későbbi módosításokat is. Ez mint ismert nem történt meg, mivel választások voltak és a prágaiak változást akartak.

Emiatt most a birósági itéletre vár mindenki. Prága is a Metrostav is.

0 Tovább

Csehország.

blogavatar

Érdekességek és hírek Csehországról, Csehországból.

Utolsó kommentek