Zemanator



Január 25.-én szombaton, Miloš Zeman köztársasági elnöknek névnapja volt, 26.-án vasárnap pedig egy emlékezetes évfordulója. Kereken egy éve ő lett az első, közvetlenül választott köztársasági elnöke Csehországnak. Sok minden történt ez alatt az év alatt vegyük végig a főbb eseményeket, megéri.

Egy éve, 2013. január 26.-án a Csehországban először megrendezett közvetlen elnökválasztás második fordulójában, a szavazatok 55%-ának megszerzésével nyert Miloš Zeman. Megválasztása után szimpátiát keltő módon nyilatkozott a választók másik, rá nem szavazó 45%-os tömegéről, mondván hogy felelős és öntudatos állampolgárokként viselkedtek, elmentek szavazni és kifejezték az akaratukat, mint aktív és felelős választópolgárok. Majd arról beszélt, hogy a a társadalom alsó tízmilliójának az elnöke akar lenni. Sajnos a frissen megválasztott köztársasági elnök bemutatkozása más szempontból botladozósra sikerült… amikor meglátogatta a Cseh Televíziót apróbb nehézségei voltak a mozgáskoordinációjával, de kiharcolta hogy a szigorúan nem dohányzó intézményben rágyújthasson, egy szinte azonnal közmondásossá vált szófordulattal: „Hol a hamutartócskánk?” (Kde máme popelníček?) kérdéssel.

 

Márciusban miután elfoglalta hivatalát, az egyik legelső mozdulata az volt, hogy jogkörét maximálisan kihasználva és az addigi szokásjogot felrúgva kijelentette, hogy Lívia Klausovát, (aki az akkor éppen regnáló elnök Václav Klaus felesége, és aki aktívan támogatta Zemant az elnökválasztási kampányban) akarja Csehország pozsonyi nagykövetének, egy másik támogatóját pedig Moszkvába akarta kiküldeni szintén nagykövetként. Az akkor regnáló külügyminiszter Karel Schwarzenberg, nem mellékesen a köztársasági elnökválasztás vesztese, ezt természetesen visszautasította. Ma Lívia Klausová a Cseh Köztársaság pozsonyi nagykövete, kinevezését a legálisan választott kormány bukása utáni, Zeman által összefércelt átmeneti kormánynak köszönheti.

Április elején Zeman aláírta a Lisszaboni Szerződést az új kiegészítéssel együtt, az EU tagállamai közül legutolsóként Csehország ratifikálja, mert az előző EU szkeptikus kormányfő nem volt erre hajlandó és a szintén EU szkeptikus legerősebb kormánypárt nem is nagyon presszionálta anno ebben az ügyben. Ezzel egy időben jóváhagyta az EU zászló kitűzését a prágai várban ahol a cseh köztársasági elnök a székhelye van.

Május 10.-én jött az újabb említésre méltó némiképp balszerencsés esemény. Aznap az elnök úr, minden jel szerint "alaposan" részt vett az orosz nagykövetségen rendezett a II. Világháború lezárását ünnepelő megemlékezésen. Ezután elszántan felment a várba, ahol csatlakozott a Szent Vitus székesegyházban tartott ünnepséghez is, aminek alkalmával hosszú idő után újra a nagyközönség számára megtekinthetővé tették a cseh koronázási ékszereket, ezen esemény közben, mint másnap a köztársasági elnök szóvivőjétől megtudta a nagyvilág: az elnök úr egy "enyhe vírusos megbetegedéssel küzdött" aminek a sikerét a csatolt videón meg lehet tekinteni...

Májusban a köztársasági elnök úr még azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy nem volt hajlandó kinevezni egyetemi professzornak Martin C. Putna irodalomtörténészt, (amiatt hogy részt  vett a prágai gay pride-on ahol Zeman homofób munkatársát kritizáló transzparenst vitt). Végül hosszas huzavona után a kinevezést aláírta de nem volt hajlandó személyesen átadni a kinevezettnek. Sőt ezután a köztársasági elnök már egyáltalán nem akar professzorokat kinevezni, erről a jogköréről lemondott a szenátus javára, ami politika befolyása miatt nem tetszik a rektori testületnek és minden fórumon harcolni próbálnak ellene.

Júniusban, a Németországban tett hivatalos látogatása során, utolsó sajtótájékoztatóján szóba kerültek az éppen akkor újra a hírekbe került, korábban Afganisztánban elrabolt cseh nők (mellékesen a 2 Darwin-díjra méltó hölgy, aki afgán törzsi területen stoppolt nyugatias ruhában, kísérő nélkül). Az egyik német televízió szerkesztőnője kérdezett rá hogy van-e Csehországnak terve a helyzet megoldására, erre az elnök úr - feltehetően viccből - azt felelte, hogy ezt nem fogja se a Talibán se az Al-Kaida orrára kötni az újságírókon keresztül, és megkérdezte az újságírónőt, hogy nem ügynöke-e az Al-Kaidának vagy a Talibánnak. Miután nemleges választ kapott - talán szintén viccből - egy jóízű Allah Akbarral elköszönt és limuzinba szállt...

Június 25.-én a Nečas-kormány bukása után (amiről még lesz a blogon szó), Zeman elnök úr nem ír ki új választásokat, és mindennek a tetejébe nem is a parlamenti pártokat bízza meg új kormány alakításával, hanem a saját szája íze szerint összeállít egy úgynevezett szakértői - ügyvivői kormányt (ami szintén népszerű cseh betegség, lesz is erről még bejegyzés), ami természetesen a parlamentben nem kap bizalmat mégis, mint kiderült több mint 6 hónapig kormányoz.

Miután ennek az "elnöki-kormánynak" a kísérlete megbukik, Zeman Augusztus 28-án végül aláírja a parlament feloszlatásáról és az új választás kiírásáról szóló törvényeket.  A kampányban a saját gyanús finanszírozású törpepártját támogatja teljesen nyíltan óriásplakátokon, de a Zemanisták Polgárjogi Pártja csúnyán megbukott még a Kalózpárt is jobban szerepelt náluk, ezután Zeman elegánsan hátat fordít nekik, elfordul tőlük. 

A választások október 25-26.-án zajlottak nagyon hamar kirajzolódott a következő kormánykoalíció. Október 28.-án van a független Csehszlovákia megalakulásának, a Csehország által még mindig megünnepelt emléknapja, ami szintén nem múlt le botrány nélkül. A fentebb említett, az elnök és a felsőoktatás vezetői közötti konfliktus miatt, Miloš Zeman szándékosan nem hívott meg az állami ünnepre két rektort. Ennek eredményeképpen a rektori kar túlnyomó többsége lemondta a részvételt.

Ezzel párhuzamosan az őszi választásokon a várakozásokkal ellentétben alig-alig győztes szocdemek néhány politikusa titokban találkozott Miloš Zeman köztársasági elnökkel az elnök Prágán kívüli rezidenciáján. Arról egyeztetett a totálisan pártsemleges elnök úrral, hogy hogyan tudnák elérni a szocdem pártelnök megbuktatását. És egy, a puccsistáknak és Zemannak is kedvezőbb és megfelelőbb pártot és minden valószínűség szerint miniszterelnököt válasszanak, akit jobban tudtak volna befolyásolni. Ennek megfelelően másnap kezdeményezték a pártelnök visszahívását. A puccskísérlet azonban megbukott. A szervezkedő politikusok - egy bűnbánó kivétellel, aki nem sokkal később beszámolt a sajtónak a titkos találkozó részleteiről - le lettek fokozva. Bohuslav Sobotka maradt a szocdem pártelnök és ő lesz Csehország következő miniszterelnöke is.

Október végén az elnök úr otthonában elesett, állítása szerint a kutyájuk összegyűrődött szőnyegében, és az így szerzett térdsérülése miatt novemberben és december nagy részében nem tudott aktívan politizálni, lábadozott otthonában.

Január 17-én végre kinevezte Bohuslav Sobotkát miniszterelnöknek, és ma 95 nappal a rendkívüli választások után, ami abszolút rekordnak számit a Csehország történetében, valamint 23 nappal a koalíciós szerződés aláírása után végre kinevezte az új cseh kormányt.

Remélhetőleg a következő 4 éve a cseh köztársasági elnök úrnak még jobban sikerül.

Na zdravi!