Minap lépett 100-ik „életévébe” Prága kilencedik ma is álló hídja a Mánes-híd

    A híd helyén eredetileg egy csak gyalogosoknak készült függőhíd állt, ami az Óvárost kötötte össze a Kisoldallal 1869 óta, ami egy klasszikus egy-kőpilléres fémfüggőhíd volt melyet, miután elkészült a nagyobb, szélesebb, tartósabb Mánes-híd, annak rendje és módja szerint le is bontották.

    Ahogy az a régiónkban ma is jól ismert és mindmáig létező, mélyen gyökerező szokás minden új építmény esetében, itt is még a híd terveinek elfogadása előtt hatalmas vita lángolt fel a híd elnevezése körül. Eredetileg Rudolf koronaherceg hídja lett volna, de Isten malmai a Cseh korona országaiban is lassan őrölnek így a híd építésének elhatározása után, de a megvalósítás elkezdése előtt a koronaherceg öngyilkos lett. Némi udvari nyomásra elnevezték Ferenc Ferdinánd hídnak, amit aztán 1920-ban átneveztek Mánes-hidnak, Josef Mánes cseh festőművészről és illusztrátorról, akit a cseh nemzeti festészet megteremtőjének tartanak ő festette egyebek mellett az Orloj ma látható holdábrázolásait

   A híd megépítése komplikáltabb lett mint tervezték, miután végre megegyeztek a híd paramétereiben, jöhetett a kivitelezés. Az első versenypályázat 1904-benkerült kiíásra. Eleinte a Rudolf-hídhoz hasonló függőhídban gondolkodtak. Miután a döntő fordulóban már csak 2 terv maradt állva, a pályáztatók (a Cseh Királyság Országainak Mérnökeit és Építészeit Tömörítő Egyesület…) túlnyomórészt nem prágai tagsága meggondolta magát, és a prágaiak hídjáról szóló pályázatot lefújta. Ezzel újabb hatalmas vitát generált, támadva az egyesület vidéki tagjait, akik fő érve az volt, hogy a tervezett fém függőhíd rontaná a városképet. Az új híd csak egy kicsit lett volna szélesebb mint a már 35 éve így is úgy is ott álló Rudolf függőhíd, szóval lényegi változás nem történt volna a városképben. Sebaj a pályázatot visszavonták… Ezután 1906-ban írtak ki új pályázatot, amiben a beton alapú pilléreket használó hídtervek domináltak ami egy viszonylag olcsó és modern technikai megoldásnak számított. Mivel a szakértői bizottság is ezt a megoldást javasolta, majdnem sikerült kiválasztani a megépítendő híd terveit a 7 tervből. Ám a szakértő bizottság hirtelen előállt egy új paraméterrel miszerint 50 centiméterrel magasabb hidat kell építeni, ami majd meg fog felelni a később kialakítandó rakpartok magasságának, (nem tudom hogy vajon a Károly hidat is magasabbra építették volna-e…). Ebből végül 1 méter magasítás lett amit a pályázók el is fogadtak és áttervezték a hídjaikat. Végre sikerrel kiválasztották a győztes pályázatot és elkezdték az új híd építését.

    Igen ám, de amikor 1909-ben a Klub a Régi Prágáért Polgári Egyesület elérte, hogy a rakpartokat nemhogy 1 méterrel, de 50 centiméterrel se emeljék meg, mert az komolyan rontaná a városképet és a kilátást a várból, az új hidat már nem tudták menet közben áttervezni. Ehhez a megváltozott körülményhez menet közben kellett a hídépítőknek alkalmazkodniuk, ezért meglepően masszívak a pillérkövek illetve ezért van az, hogy Prágában szokatlanul nagy a dőlésszöge a felhajtó részeknek.

    Az elkészült híd 180 méter hosszú lett, míg szélessége eléri a 16 métert. Érdekesség még, hogy a híd szín szimbolikája a cseh trikolór színeit használja (vörös, kék, fehér). A pilléreken a frízek a moldvai hajósélet mára természetesen már eltűnt jeleneteit örökítik meg. A cseh kubizmust dicsérik, az óvárosi oldalon a híd oldalában a szökőkutak az érdekes vízköpőikkel. A híd mozaikköves disz burkolatát a kommunisták lecserélték aszfaltburkolatra, amit a járdán 1992-ben, amikor felújították a hidat visszaállítottak mozaikköves disz burkolatra.